avagy szopassuk mégjobban az utasokat
Huzamosabb idejű, a fővárosban történő tartózkodásom alatt megszoktam, hogy a közlekedésnek bizony ára van. Éppen ezért nem is vásároltam soha vonaljegyet. Természetesen nem mondom, hogy ebből kifolyólag nem adódott semmilyen jellegű problémám, na de itt persze pusztán apró-cseprő dolgokra kell gondolni. Például jegy és bérlet teljes hiánya végett a metróvonalakat nem vehettem igénybe, így az általam meghatározott célállomásra minden esetben a földalatti közlekedés kiszűrésével kellett eljutnom. Azonban szerencsére útvonalaim megtervezésében ilyen esetekben kiváló segítséget nyújtott a bliccelők egyik remek segédeszköze, a BKV Zrt. útvonalkészítő alkalmazása. Felszíni tömegközlekedési jűrművel történő utazás esetén semmi másra nem kellett figyelnem, kizárólag a megállóban álldogáló, rikító színű láthatósági mellényt viselő alakokra, s ha észrevettem egyet-kettőt ezekből a roppant kellemetlen személyekből, hát semmi más dolgom nem volt, mint komótosan leszállni az adott megállóban és megvárni a következő járat érkezését.
Mindezen magánjellegű információk megosztásával arra szeretnék kilyukadni, hogy a háromszázhúsz forintos jegyárat már Budapesten is irreálisan drágának tartottam, pedig ott Egerhez képest elég jelentős távolságok vannak, ráadásul ötpercenként indul busz a város minden pontjára, jár villamos, jár troli, HÉV, na meg metró és az éjszakai közlekedést már ugye ne is említsük. Ehhez mérten tehát miért ne találjam drágának az itthoni, háromszáz forintos jegyárat? Mit is kapok eme pénzösszegért cserébe, melyet akár egy korsó sörre is költhetnék egy barátaimmal töltött, kedélyes este folyamán ahelyett, hogy a beépített légkondicionálást teljes mértékben mellőző, koszos és büdös Volán járatokon nyomorogjak az ingyen utazó, szatyrukban hordós káposztát, fokhagymás kolbászt vagy épp hatnapos tetemeket szállító nyugdíjas hölgyek közt?
Egyszerű a válasz: A nagy semmit és talán még annál is jóval kevesebbet. Nem elég ugyanis,hogy az év eleji menetrend-módosítással több, hasznos járatot is véglegesen töröltek, vagy ritkították közleledésüket, az Agria Volán Zrt. a tanév végének elérkeztével arra hivatkozva, hogy csökken az utasforgalom, még több járat megszüntetését helyezte kilátásba. Joggal, gondolhatnánk, hiszen ha nincs utas, minek az a sok busz? Sajnos mint potenciális busszal közlekedő csóró, a "nincs utas" kitételnek nap mint nap az ellenkezőjét tapasztalom. Ráadásul a hétköznap délelőttök folyamán nem elég az átlagos nyomorgás, a Volán mintha direkt orális szexre is akarná kényszeríteni az egyszeri, utazásért súlyos összegeket fizető állampolgárt, a délutáni vagy esti forgalomban javában közlekedő, nagyobbnál nagyobb csuklós járatok helyett, valami érthetelten oknál fogva előszeretettel alkalmaz fele akkora, csukló nélküli verziókat. Ami télen sem kellemes, nyáron pedig egyértelműen maga a pokol.
Persze távol álljon tőlem az egyszerű proli mindennapos hőbörgése. Hogy büdös van, hogy meleg van, hogy kevés a járat, sok a nyugdíjas, tahók az ellenőrök és náluk is nagyobb tahók a buszsofőrök. Tahóság témakörében az utasokat sem kell ám félteni, de ez már egy másik történet. Én mindössze egyetlen dologra lennék kíváncsi: Miért háromszáz forint a buszjegy egy olyan városban, ahol tulajdonképpen nincsenek igazi távolságok, ahol a buszjáratok száma egyre csökken, és ahol igazából az összes ellenőrt ki lehetne rúgni a fenébe, ugyanis évek óta kizárólag érvényes bérlet vagy jegy felmutatásával lehet a járművekre felszállni? Hová megy ez a pénz?
Na de mindegy is, hiszen úgysem fogok választ kapni soha. Na meg amúgy is érvénytelen bérlettel utazok már legalább három éve...
Tisztelt Szerző!
VálaszTörlésNagy érdeklődéssel olvastam végig a sorait. Helyenként egyetértve, helyenként kevésbé. Azonban az első és utolsó bekezdés mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Engedelmével ezt a rövidke írást ajánlanám a figyelmébe:
http://magyarizmus.blog.hu/2010/03/17/a_magyar_ember_ugyesked